2016. június 5., vasárnap

Hmm... hát hol vannak ma már az évi 10 százalékos kamatok...? - A válaszom: AZ INTERNETEN! :)

Néhány éve, amikor a magas jegybanki kamat és a relatíve magasabb infláció még megengedte, a bankok simán kínáltak évi 10 százalékos akciós betétkamatokat. Nem volt ez olyan rég, még 4 éve is lehetett ilyen ajánlatot találni.

Aztán jött a válság, a bankrendszerben egy csomó változás, lecsökkent a jegybanki alapkamat. A hitelezés is visszaszűkült, így a bankok nem akartak már annyira forráshoz jutni, lejjebb adtak a csalogatásból is.

Hogy-hogy nem: a mértékadónak mondható OTP Banknál ma már csak évi 0,1 százalékos akciós ajánlatokat találunk (1, 2). Ezt is csak 4, illetve 2 hónapra, bár legalább feltétel nélkül. Ja és ebből lejön még a 16 százalékos kamatadó és a 6 százalékos EHO is. Szóval nettó 0,078-os éves kamatról beszélünk. Például 1 millió forintra ez kemény 780 forint egy évre.

Igaz, infláció sincs nagyon, így a pénzünk sem romlik.

A befektetők mégis kimenekültek a korábban hagyományosnak mondott lekötött betétekből, amely egy passzív befektetési forma és valószínűleg korszerűbb befektetés után néztek. És egyben kockázatosabbak után is.

Pedig az évi 10 százalékos hozam ma is elérhető. Igaz, nem Magyarországon, de az interneten, bitcoinban igenis elérhető. Persze a lekötött betétekkel ellentétben ez is hordoz kockázatot, így a bitcoin árfolyamkockázatát (ami nem kicsi, bár az utóbbi időszakban szinte csak felfelé ment, tehát növelte a befektetés értékét, a tavaly októberi árfolyamhoz képest már több mint dupláját éri ugyanannyi bitcoin befektetés dollárban vagy forintban) és persze a befektetést kezelő weboldal/cég kockázatát.

Bár ez a blog alapvetően az évi 10% helyett a magasabb, tehát havi 10% körüli hozamú oldalakról szól alapvetően (jóval nagyobb kockázat mellett persze), most mégis ajánlok két oldalt a mérsékeltebb kockázatú befektetések hívőinek.

1) Bter.com A Bter.com egy kriptodevizakereskedő oldal. Ez nem HYIP oldal, így megbízhatunk bennük, bár egy bő éve hackerek feltörték ezt az oldalt is és akkor jó sok pénzt lenyúltak, melyek el is tűntek a számlákról. Itt a tranzakció a Blockchain-ben: https://blockchain.info/tx/f5b0363f03e1ed8bb812c135361ea93590c831ce9f13a3750be1b93575baccc6
7170 bitcoinról van szó, mai értéken 1,1 milliárd forintról. Ezért a befektetést érdemes megosztani, és csak egy részt a Bter.com-ba tenni (amely szemlélet hackelés nélkül is alapvető kell, hogy legyen minden befektetésnél: egyetlen lóra soha)!

A Bter.com jelenleg évi 8,25 százalékos kamatot kínál a lekötött bitcoinokra. Állításuk szerint ezt bitcoin bányászatból nyerik. Meglátjuk, mit kínálnak a felezés után (bár az is lehet, hogy ezt már beárazták.)

A Bter.com befektetési aloldala 2016. június 6-án
A Bter.com azonban a látra szóló betétekre is kínál - kriptodevizától függően - akár évi 2-5 százalékos kamatot, de ennek az a feltétele, hogy a felhasználó minden 24 órában meglátogassa az oldalt és kérje a kamatot egy gomb megnyomásával. Én ethereumot tartok náluk, erre az elmúlt egy hónapban évi 0,8 százalékos kamatot kaptam lekötés nélkül.

2) Bitbond.com A Bitbondról nem ejtettem még szót, de remekül működik anélkül is, hogy szólnék róla. Ez egy magánszemélyek közötti közösségi hitelezéssel foglalkozó (ún. P2P vagy peer-to-peer) oldal. Befektetőként semmilyen belépési korlát, feltétel nincs.

A Bitbond.com nyitóoldala 2016. június 6-án
A Bitbond mindent megtesz, hogy a lehető leghitelesebb és legtöbb információkat adja a kölcsönkérőkről, de ezzel együtt minden kockázatot az visel, aki adja a pénzt, vagyis a befektető (azaz Te). Viszont a Bitbond 6 kategóriára osztja a kölcsönkérői hitelképességét, és Te eldöntheted, hogy melyik kategóriába fektetsz be. A legmegbízhatóbb A kategóriások (akikből megfelelő hitelmúlt miatt még kevés van) például nagy valószínűséggel visszaadják a pénzed: a közösségi hitelezésben állítólag amúgy is igen nagy a fizetési hajlandóság, 90 százalékos. Ekkor évi kb. 15 százalékos hozamot érhetsz el, és minél több embernek adsz pénzt, annál jobban osztod a pénzed elvesztésének kockázatát. A legkisebb összeg 0,01 bitcoin (kb. 1600 Ft), azaz egy emberre eléggé kicsi kockázat jut, amennyiben ennek az elvnek a mentén fektetsz be az egyes kölcsönökbe és eleinte csak kisebb összeggel próbálod ki a rendszert.

Egyébként minden kölcsönkérőről láthatod, hogy ki ő (személyes adatok nélkül) és a kölcsönkérők azt is elmondják, mire kell a  pénz, hiszen versenyeznek a kegyeidért. Jó dolog ez, segíthetsz az embereknek és a hasznot sem a bankok fölözik le, hanem Te. Például így néz ki egy kölcsönkérő oldala a Bitbondon.

Amint egyre rosszabb hitelminősítési kategóriákat vonsz be, annál jobban nő a kockázatod, de itt cserébe nő a hozam is, akár évi 30 százalék feletti éves hozamot is megtermelhetsz.

A Bitbondnál ráadásul nem áll fenn az a kockázat, hogy hackerek elviszik a pénzt, hiszen a pénzed mindig befektetve tartod a magánszemélyeknél és a magánszemélyek havonta fizetik Neked a tőkét és a kamatot a Bitbond rendszerén keresztül, tehát ha a hackerek be is döntik az oldalt, a pénzedhez nem férnek hozzá. Úgyhogy nem fogják meghackelni sem. :)

Ha biztonságosabb befektetésre vágysz és megelégszel kb. évi 15 százalékos hozammal, akkor szerintem érdemes körbenézni a Bitbondon.

Minél több magánszemély között osztod meg a pénzed, annál kisebb kockázatot hordoz egy-egy magánszemély lelépése a pénzeddel a teljes befektetési állományodból. Ráadásul aki előbb visszafizeti a pénzt, az a jövőbeli kamatokat is megfizeti Neked, amit máris újra befektethetsz vagy kivehetsz.

Ha pedig nem csak a magánszemélyek, de több ilyen weboldal között is meg akarod osztani a kockázatot, biztos, ami biztos alapon, akkor keress hasonló oldalakat, mint a Bitbond és oda is fektesd be a pénzed! A legismertebb közülük talán a BTCjam.com. Én is tervezem ezt, már csak tapasztalatszerzésből is.

Ne feledd, hogy ez a befektetési lehetőség csak a bitcoinos befektetésekre ennyire liberális! Amint egy nemzeti valutában, az adott ország hatóságai engedélyével működő oldalon kívánsz befektetni (pl. Lendingclub.com), akkor általában az adott ország állampolgárának kell lenned.

A P2P közösségi hitelezés felfutás előtt áll, így a jövőben egyre elterjedtebb befektetési (és kölcsönfelvételi) forma lesz. Minél jobban fejlődik ez a szektor, annál biztosabbá válnak a befektetéseid, azaz annál kevésbé kell félned majd attól, hogy lenyúlják a pénzed a kölcsönkérők. Szerintem az organikus fejlődés következő állomása az lesz, amikor ezek az oldalak elkezdenek valamilyen befektetői garanciákat adni, pl. tőkevédelem vagy felelősségbiztosítás formájában, cserébe valószínűleg csökkennek a hozamok.

Tehát a 10%-os hozamok továbbra is elérhetők, de bitcoinban és az interneten. A kockázatról pedig Te magad dönthetsz, mind a hitelminősítési kategóriák, mind pedig a magánszemélyek, illetve P2P weboldalak közötti megosztás alapján. 

Sok sikert kívánok Neked!

Ne feledd, hogy a bitcoinos befektetések nyeresége után kamatadót és EHO-t (együtt 22 százalékos adóteher) nem, de személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetned, mely együttesen a nyereségedre nézve 32,76 százalékos adóterhet jelent. Részletek itt.)

Ui.: én eddig 11 magánszemélynek adtam kölcsön a Bitbondon, ebből ketten egy hónap után visszafizették a fél éves kölcsönüket a fél éves kamattal együtt, egy srác pedig még egyáltalán nem fizetett, de a napló szerint a Bitbond cseszegeti rendesen és megígérte, hogy rövidesen fizetni fog. A többiek rendesen fizetnek, illetve egy még csak gyűjti a pénzt, ami alatt nem kell kamatot fizetnie. Eddig havonta (emelkedő sorrendben) havi 1,27, 1,75, 2,09, 3,70 százalékos kamatot kerestem a Bitbondon. Ha feltételezem, hogy az eddig nem fizető fiú ezt követően sem fog fizetni (ő egyébként a legrosszabb hitelminősítéssel rendelkezett), akkor is nyereséges leszek év végére és mindenképpen többet keresek, mint amit lekötve kaptam volna az OTP Banktól. Később részletesebben is tervezek írni a Bitbondról itt, a blogon.

8 megjegyzés:

  1. Köszi Bearnie :), töröltem "Én asszony Bella Albert" bejegyzését (amivel sajnos törlődött a válaszod is). Szép napot kívánok Neked!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem para. :) Vicces volt olvasni. Egyébként arra kíváncsi lennék, hogy ez a google fordított magyartalan vacak elért-e már valaha, valaki annyira kétségbeesettet, hogy legyen értelme az ő oldalukról? Ami egyébként nagyon szomorú lenne.

      Törlés
  2. Jó kérdés, Bearnie! Szerintem nem csinálnák, ha nem érné meg. Itt nagyon kicsi megtérülési arányra gondolj, de mivel ingyen van és a munkát is gépek végzik, ezért minden pénz talált pénz.

    Tényleg, nem kéne nekünk is ilyen vállalkozásba fognunk? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Már mondtam, hogy benne vagyok, csak azért ne a Rabló és Fosztogató Magán Privatizációs KKT.-t alapítsuk meg. :)

      Törlés
  3. akkor a Bitbond jó lehet,mennyi Bitcoinnal lehet minimálisan belépni ?

    VálaszTörlés
  4. milyen vállalkozás lenne ez ?

    VálaszTörlés
  5. Kedves Péter! Bearnie-val csak fantáziálunk, ámbátor Bearnie-nek vannak közösségi finanszírozásra alapuló ötletei, amelyekhez ha lenne befektetőtárs, lehetne kezdeni valamit.
    A Bitbondnál 0,01 BTC adható minimálisan egy kölcsönbe, egyben ennyi a minimális belépés is befektetőként, tehát kb. 2000 forint.
    Üdv.: Péter

    VálaszTörlés
  6. köszönöm.lehet,hogy érdemes,ennyit összeklikkelek.Ha éves szinten 10 %,az a németen elérhető, de a minimum befetetés 50 EURO.

    VálaszTörlés