Korábban írtam arról, hogy a közösségi hitelező oldal, a Bitbond.com megkezdte a kintlévőségek behajtását. Nyilván összefüggésben azzal, hogy sokan eleve csalási szándékkal vettek fel pénzeket, találni kellett valamilyen megoldást az elszaporodott visszaélések visszaszorítására és a befektetők pénzének védelmére.
Akkor a Bitbond egy nemzetközi behajtó céggel állapodott meg a kintlévőségek behajtásáról, 10-30 százalékos önrész ellenében.
Most Omega kedves olvasómtól kaptam a hírt, hogy a BTCjam.com is elindította ugyanezt, őt már ki is értesítették arról, hogy a behajtást megindítják.
Nekem egy fülöp-szigeteki kedves ismeretlen nyúlta le kemény 10 forintomat a BTCjam-on, de én nem kaptam semmilyen értesítést ennek behajtásáról. (Omega kölcsöne ma 36 forintot ér.)
Ide tartozó hírem az is, hogy nem lesz könnyű ez a behajtás. Még az ősszel a főállású munkám kapcsán "véletlenül" részt vehettem az EOS Faktor nevű, a globális piacon jelen lévő behajtó cég sajtótájékoztatóján, ahol volt módom kérdezni a jelen lévő vezetőségtől a Bitbond nemzetközi pénzbehajtásával kapcsolatban.
Thummerer Péter, az EOS Faktor Zrt. ügyvezetője azt válaszolta arra kérdésemre, hogy reális-e, hogy 10-30 százalékért globálisan be tudják hajtani a ma még eléggé szabályozatlan közösségi hitelezésből származó kintlévőségeket, hogy ez egy "érdekes kérdés". Ők minden ilyen típusú ügyet csalásnak kezelnek, tipikusan ilyen a telefonos csalás, amikor például hajléktalanok nevére vesznek telefont, amit nem fizetnek ki. Ezek ma már eléggé jól szűrhetők. P2P hitelezési üggyel nekik azonban még nem volt dolguk (tehát a Bitbonddal biztos nem ők szerződtek) :), ám ha lesz, akkor az lesz a kérdés, hogy milyen módon szerződött az oldallal a kölcsönfelvevő? Például milyen szerződéses feltételeket fogadott el?
Az ügyvezető azt mondta, egy olyan piacon, mint pl. Németország, biztosan belemennének, de Közép-Afrikában, vagy Ázsiában például Laoszban már nem biztos. Hiszen az is kérdés, milyen ország szabályozása alapján fogadja el hitelnyújtási a feltételeket. Szóval ez egy eléggé komplex jogi kérdés és a világban még szerinte nincs erre megoldás. Nemcsak a kölcsön felvevőjét lehet nehéz megtalálni, de azt az esetleg két klikkeléssel aláírt angol nyelvű szerződést is nehéz lehet érvényesíteni a helyi bíróságok előtt, amit "aláírt". Thummerer Péter utalt arra is, hogy ha egy szerződés írásban történt, azzal sokkal egyszerűbb a dolguk és egyértelműbb a bíróság előtti érvényesítés, mintha a szerződéskötés szóban (telefonon) történt vagy az interneten. Főleg, ha valaki eredetileg is rosszhiszeműen vette fel a kölcsönt. Az ügyvezető végül azzal zárta a válaszát, hogy ha a piac ebbe az irányba megy, akkor a megoldás is meg fog születni és ő maga is kíváncsian várja az ezzel kapcsolatos fejleményeket.
Ebből a válaszból azt gondolom, hogy nem lesz egyszerű és atombiztos a pénztolvajok elnyelt pénzeinek visszaszerzése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése