2016. február 29., hétfő

NAV állásfoglalás: bitcoin HYIP befektetések adózása cégként

Elég sokára, 5 hónap múlva, de megérkezett a NAV válasza, melyet a Nemzetgazdasági Minisztériummal is egyeztettek. Tényleg alaposan utánajártak a kérdésemnek, miszerint hogyan adózik egy bitcoinos befektetés, ha jogi személy végzi a befektetést, nem ráztak le valamilyen sablonnal.

Amennyiben jól értelmezem, akkor cégként befektetve a bitcoint annak a mérleg szerinti értéke után, egy évben egyszer kell adózni, szokásos jövedelemként. A könyvelőd jobban fogja érteni.

Mellékelem az egész levél szövegét mindenféle átalakítás vagy megcsonkítás nélkül. Az esetleges hibák, ha még maradtak benne, a papír alapú levél beszkenneléséből adódnak.

(A bitcoin magánszemélyként történő befektetése utáni adózásáról már korábban írtam, itt olvasható, a NAV-val egyeztettem azt is.)

Tisztelt Ügyfelünk!
 
Igazgatóságunkhoz 2015. szeptember 8-án, e-mailben érkezett beadványában megfogalmazott azon kérdése tekintetében, hogy hogyan értékelendő adózási szempontból, ha a bitcoinba befektető személy a társasági adó alanya, a Nemzetgazdasági Minisztériummal történő egyeztetést követően az alábbi tájékoztatást adom.
 
A bitcoinnal, mint fizetésre használt virtuális eszközzel kapcsolatban jelenleg sem az Európai Unióban, sem Magyarországon nincs semmilyen releváns jogi szabályozás. Néhány ország helyi szabályokat ugyan megfogalmazott, azonban azok nem egységesek és inkább csak a bitcoin használatából fakadó kockázatok mérséklésére irányulnak.
 
A bitcoin egy olyan anonim fizetést biztosító virtuális eszköz, amelyet a hálózaton keresztül használnak fel fizetésre annak tulajdonosai. A bitcoin eszközöket maga a Bitcoin-hálózat (számítástechnikai támogatással működő fizetési rendszer) hozza létre egy véletlenszerű folyamattal úgy, hogy az új eszközöket elosztja azok között a számítógépek között, amelyek támogatják és üzemeltetik a hálózatot. Az ilyen módon létrehozható eszközök számát egy matematikai rendszer korlátozza. A bitcoin kezelését, árfolyamának alakulását tehát semmilyen központi szervezet nem irányítja és nem ellenőrzi, hanem az a kereslet-kínálat eredményeként alakul ki abban a rendszerben, amely a keletkezését is lehetővé teszi.
 
Bitcoinhoz jutni jelenleg a piacon az alábbi módokon lehet: a) pénzért vásárolható (napi ára, illetve árfolyama van), b) bármilyen termékért vagy szolgáltatásért cserébe elfogadható ellenértékként, de annak elfogadását nem jogszabályi előírások teszik kötelezővé, hanem a termék értékesítője, vagy a szolgáltatás nyújtója dönt annak elfogadásáról, c) ún. „bányászat" révén (a Bitcoin-hálózathoz kapcsolódó speciális számítógépek bonyolult matematikai számítási műveleteket végeznek és a rendszer mindig a számítást elsőként elvégző és publikáló tulajdonosának ítéli oda a virtuális fizetőeszközt, mintegy jutalomként). 

A bitcoin nem tekinthető hagyományos értelemben vett fizetőeszköznek, mert fedezetét nem egy nemesfém vagy egy kormány, hanem a piac és a hálózat biztosítja. A bitcoinnak attól van értéke, hogy a piaci szereplők közül egyesek elfogadják fizetőeszközként. A bitcoin a hatályos jogi szabályozás alapján nem tekinthető értékpapírnak sem, mivel a bitcoin nem rendelkezik azokkal a jogszabályban meghatározott kellékekkel, amelyek az értékpapír kötelező elemei.
 
Tekintettel arra, hogy a bitcoin nem tekinthető sem jogszabály által meghatározott fizetőeszköznek, sem értékpapírnak és birtokba vehető dolognak sem, mert csak virtuálisan létezik, jellegéből következően lénygében egy olyan fizetési ígéret, amely az éppen aktuális ára, árfolyama alapján pénzre váltható vagy azzal vásárolt termékért, szolgáltatásért — bizonyos szállítóknak — fizetni lehet. Ennek a fizetési ígéretnek nincs lejárata vagy futamideje, az bármikor pénzre váltható, ha egyébként van olyan személy vagy szervezet, aki/amely erre a cserére hajlandó. 

A bitcoin olyan fizetési ígéretet testesít meg, amelyet követelésként lehet csak kimutatni, nincs kamata, de amennyiben pénzre váltják (illetve felhasználják), akkor hozama lesz, ami lehet nyereség vagy veszteség.
 
Tulajdonságából és felhasználási céljából következően a bitcoint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 29. § (8) bekezdése alapján a forgóeszközökön belül, mint vásárolt követelést az egyéb követelések között indokolt kimutatni és ennek megfelelően értékelni. A számviteli kimutatás és értékelés szempontjából e követelést nem lehet devizában fennálló követelésnek tekintetni.
 
A bitcoinnak napi ára, illetve árfolyama van (sőt árfolyama még napközben is folyamatosan változik), amelyen az megvásárolható. Ezért a bitcoin ellenében fennálló követelést, mint fizetési ígéretet a mérlegfordulónapon értékelni szükséges. Az értékelés alapján indokolt esetben az Szt. 65. §-a szerint értékvesztést kell elszámolni, amennyiben az tartós és jelentős összegű.
 
Tekintettel arra, hogy a bitcoin egy fizetési ígéretet tartalmazó követelés, annak értékesítése során a vásárolt követelések elszámolási szabályait indokolt követni. Az Szt. 84. § (7) bekezdés n) pontja alapján a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti nyereségjellegű különbözet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, míg a veszteségjellegű különbözetet az Szt. 85. § (3) bekezdés n) pontja alapján a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni.
 
Az ún. „bányászat" révén szerzett bitcoin térítés nélkül kapott eszköznek (követelésnek) tekintendő, amelynek a szerzés napján fennálló árfolyamon számított piaci értékét az Szt. 77. § (4) bekezdés c) pontja alapján egyéb bevételként kell elszámolni és az Szt. 45. § (5) bekezdése alapján halasztott bevételként kell elhatárolni. Az időbeli elhatárolást az Szt. 45. § (2) bekezdése alapján a bitcoin felhasználásakor kell megszüntetni.
 
A bitcoin egyenlegének, azaz a bitcoin miatt fennálló követelésnek a csökkenése során az alábbi okokból adódóan keletkezhet eredmény: szállítói kötelezettség kiegyenlítésekor, a bitcoin felhasználása során keletkező különbözetből; a bitcoin hivatalos pénzeszközre történő átváltásakor adódó különbözetből, amely különbözeteket az Szt. 84. § (7) bekezdés n) pontja és a 85. § (3) bekezdés n) pontja alapján pénzügyi műveletek eredményként indokolt elszámolni; a bitcoin miatt fennálló követelésre az Szt. 65. §-a alapján elszámolt értékvesztés miatt, amely tétel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 8. § (1) bekezdés gy) pontja alapján adózás előtti eredményt növelő tétel; a bitcoin miatt fennálló követelés behajthatatlan követelésként történő leírásakor, amelyet az Szt. 81. § (3) bekezdés c) pontja alapján egyéb ráfordításként kell elszámolni, az egyéb ráfordításként elszámolt tétel a Tao tv. alapján nem növeli az adózás előtti eredményt; a bitcoin miatt fennálló követelés elengedett követelésként történő elszámolásakor, amelyet egyéb ráfordításként kell elszámolni, az így elszámolt ráfordítás a Tao tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja alapján növeli az adózás előtti eredményt, ha a követelés elengedése kapcsolt fél javára történik. 

Összegezve tehát a bitcoin nem mutatható ki befektetett eszközként, bitcoinra tekintettel kimutatott, a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti különbözet pedig — a pénzügyi műveletek eredményeként — az adózás előtti eredmény részét képezi.
 
Tájékoztatom, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír. 

Budapest, 2016. február
 
Tisztelettel:
xxx főosztályvezető
 

8 megjegyzés:

  1. Engem az érdekelne nagyon, hogy mondjuk KATA-s egyéni vállalkozóként, ha bányászok ( akármilyen kripto valutát ) a vállalkozás keretein belül, vagy eladom a hashrate-m a Nicehash-en, akkor a bevételről hogyan állítok ki számlát. Kinek állítom ki, és milyen gyakran? A bevétel ugye általában kripto valutában érkezik. Ezt át kell e váltani az aznapi árfolyamon HUF-ra, és aszerint kell e a bevételt meghatároznom a számlán? Ha igen, akkor hivatalosan melyik site ( Kraken, Poloniex stb. ) Bitcoin árfolyama a mérvadó ilyen esetekben?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Máté! Ezekhez én sem értek sajnos, ezért azt javaslom, hogy a fenti cikket mutasd meg a könyvelődnek és utána szerintem menni fog.

      A bányászatra a "Az ún. „bányászat" révén szerzett bitcoin térítés..." bekezdés szabályai az irányadóak a fenti posztból szerintem, de én úgy gondolom, a fenti adóhivatali állásfoglalás alapján nem követsz el hibát, ha mindaddig, amíg nem realizálod a bitcoin értékét, addig nem is forintosítod, vagy csak legfeljebb a mérleg fordulónapon. (Magánvélemény!)

      Az átváltásra én előbb a bitcoin-euró árfolyamot, majd abból az MNB deviza közép árfolyamot használom a bevétel előtti hónap 15. napján érvényes árfolyammal, ahogy azt a magánszemélyek bevételénél írta az adóhivatal, ld. a hivatkozott másik cikket. Nyilván ez az átváltási értékelés a cégekre is ugyanúgy vonatkozik.
      Amit én használok átváltási árfolyamra:
      http://www.xe.com/currencycharts/?from=XBT&to=EUR&view=1Y
      http://www.mnb.hu/arfolyam-lekerdezes
      Az xe.com-nál, ha egy napra több időpontban is van árfolyam, mindig az aznapi utolsót használom.

      A számlát valószínűleg a Bitcoin váltó felé kell majd kiállítani, amelyik forintra váltja a bitcoint, de nem kell neki elküldeni. (Legalábbis ugyanígy kell eljárni a Google AdSense hirdetések utáni bevételek elkönyvelésekor is.)

      Ennyit tudtam segíteni, remélem tudsz vele kezdeni valamit! Mindenképpen konzultálj a könyvelőddel is!

      Törlés
  2. Kedves Péter,

    Köszönöm az infót! Már zajlik a konzultáció, csak ez a könyvelőmnek is új terep, ezért próbálok információt szerezni mindenhonnan, hátha valakinek gyakorlati tapasztalata van ebben.

    VálaszTörlés
  3. Gondolom a villanyszámlát nem lehet leírni az adóból.

    VálaszTörlés
  4. Kedves Máté! Szívesen, sok sikert! :) Kedves Omega! Mind cégként, mind pedig magánszemélyként a bitcoin bányászat kapcsán szerzett jövedelmeddel szemben érvényesítheted a költségeidet, így a villanyszámla költségeket is. Ld.: http://bitpenz.blogspot.hu/2016/02/hyip-adozasi-tudnivalok-nav-val.html

    VálaszTörlés
  5. Szia Omega! Úgy van, ahogy Péter írja. KATA esetén viszont "csak" az iparűzési adóalapot tudod vele csökkenteni, ha jól tudom.

    VálaszTörlés
  6. Ez akkor azt jelenti hogy Bitcoin bányászatot lehet önálló tevékenységből származó jövedelemként adózni?

    VálaszTörlés
  7. Kedves Admin199!

    Elnézést, sajnos elkerülte a figyelmemet a bejegyzésed, ezért csak most válaszolok. Igen, az adóhatóság állásfoglalása alapján egyértelműen önálló tevékenység a bitcoin bányászat, és a fenti módon legálisan adózható.

    Üdvözlettel: Péter

    VálaszTörlés