A P2P hitelezéssel kapcsolatban megkerestem a Magyar Nemzeti Bankot pár olyan kérdés megválaszolása céljából, mely az itthon elakadt P2P hitelezés elterjedésének akadályait vizsgálja.
Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője válaszolt a kérdéseimre. Álljon itt a kérdezz-felelek vágás és kommentelés nélkül:
Szeretném körbejárni a peer-to-peer (P2P) hitelezés körüli helyzetet. Mint kutatásaimból kiderült, a világban több mint 100 ilyen weboldal létezik már az interneten. Ezek magánszemélyek, illetve cégek számára biztosítanak P2P kölcsönöket, melyeket általában magánszemélyek nyújtanak kamat ellenében.
A P2P hitelezés fellegvárának számító Egyesült Királyságon kívül földrészünkön ilyen oldalak működnek Ausztriában, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban.
A P2P hitelezés jelentős felfutás előtt áll: a múltbéli hitelkihelyezések dinamikus növekedése láttán a szakmai elemzők az ilyen típusú hitelek egyre nagyobb mértékű elterjedését jósolják a jövőre nézve.
Egyes becslések 2025-re az Egyesült Államokban a hitelkihelyezések egyharmadát már a P2P hitelezésből várják, az Egyesült Királyságban pedig már az állam is nyújtott forrásokat P2P weboldalakon keresztül.
Az alábbi kérdéseket szeretném feltenni Önöknek:
1) Magyarországon továbbra is érvényben van-e az a korábbi hasonló magyar kezdeményezés, a noba.hu működési ideje alatt hivatkozott szabály, mely szerint magánszemélyek nem kérhetnek kamatot a kölcsöneik után?
2) Amennyiben már nem, úgy az MNB adott-e ki engedélyt P2P hitelezéssel foglalkozó cégnek vagy magánszemélynek, egyáltalán szükséges-e ehhez a tevékenységhez MNB engedély?
Válasz: Magyarországon az eddig felmerült esetekre vonatkozóan a jogszabályi keretek nem teszik, tették lehetővé a közösségi (P2P) hitelezés említett formájának – a hitelközvetítő platformon megjelenő magánszemélyek kamat melletti hitelnyújtásának – működését, mivel ezek üzletszerűen végzett pénzügyi szolgáltatásnak minősültek. Ilyen tevékenység végzéséhez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tevékenységi engedélye, vagy (más uniós felügyeleti hatóság meglévő engedélye esetén) regisztrációja szükséges. Ez alapján az MNB nem adott ki ilyen engedélyt.
Részletesebben: pénzügyi szolgáltatás (pl. pénzkölcsön nyújtás, betétgyűjtés, pénzügyi szolgáltatás közvetítése) üzletszerű nyújtása csak az MNB erre vonatkozó tevékenységi engedélyével végezhető a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 3. § (3) bekezdése értelmében. Hogy egy kölcsönnyújtás üzletszerűnek minősül-e, az nem pusztán a kamat függvénye, hanem egyéb tényezők is (az üzletszerű tevékenység valamennyi fogalmi elemének megvalósulása) befolyásolják az üzletszerűség fennállásának körülményeit. Ezért egy adott tevékenység kapcsán az MNB minden esetben egyedileg vizsgálja a fennálló körülményeket, és hogy azok alapján a tevékenység valamelyik pénzügyi szolgáltatásnak (pl. kölcsönnyújtásnak), illetve üzletszerűnek minősül-e.
A Hpt. 3. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi szolgáltatások végzése – így a magánszemélyek különféle platformokon történő kölcsönnyújtása – kizárólag akkor minősül engedélyköteles tevékenységnek, ha azt üzletszerűen nyújtják. A Hpt. 6. § (1) bekezdés 116. pontja alapján üzletszerű tevékenység „az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység”. Egy tevékenység akkor minősül üzletszerűnek, ha a három tényállási elem (nyereségszerzési cél, nyilvánosság, rendszeresség) közül valamennyi megvalósul. Az üzletszerűség elemei továbbá csak együtt, egymásra tekintettel értelmezhetőek.
Az eddig felmerült esetek alapján a befektetők tevékenységük ellenértékeként kamatot, illetve bizonyos esetekben prémiumot kapnak, így tevékenységgel kapcsolatban az „ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett” definíciós elem megállapítható. A kölcsönöket nyújtó személyek oldaláról a crowdfunding platformokon végzett tevékenység pénzügyi szolgáltatást megvalósító pénzkölcsön-nyújtásnak minősülhet. Ezért az ilyen platformot működtető társaság kapcsán nem zárható ki a Hpt. 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése pénzügyi szolgáltatás végzése, ami szintén engedélyköteles tevékenység.
A Hpt. vonatkozó szabályai tehát egyértelműen meghatározzák az engedélyköteles tevékenységek körét. Az üzletszerűség definícióját figyelembe véve a crowdfunding platformokon végzett kamat fejében történő kölcsönnyújtás, mind magánszemélyek, mind pedig gazdasági társaságok esetén engedélyköteles tevékenységnek minősülhet.
3) Mi az MNB álláspontja abban az esetben, ha a P2P hitelezés (magánszemélyként kamatbevételt szedve) bitcoinban történik, melyet a világ egyetlen országában sem ismernek el fizetőeszközként, így Magyarországon sem?
Válasz: Az MNB az elmúlt időszakban folyamatosan hívta fel a fogyasztók figyelmét arra – lsd. a mellékelt sajtóközleményeket – hogy a virtuális fizetési eszközök és rendszerek (így a Bitcoin és a OneCoin) nem tartoznak a jegybank felügyelete alá, azokat az MNB nem engedélyezte vagy regisztrálta, s használatuk rendkívül kockázatos.
http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2014-evi-sajtokozlemenyek/az-mnb-kockazatosnak-tartja-a-fizetesre-hasznalhato-virtualis-eszkozoket-peldaul-a-bitcoint
http://www.mnb.hu/felugyelet/felugyeleti-keretrendszer/felugyeleti-hirek/hirek-ujdonsagok/sajtokozlemeny-ujabb-kockazatok-a-fizetesre-hasznalhato-virtualis-eszkozok-koreben
4) Mi az MNB álláspontja arról, hogy magyar állampolgárok forintban, vagy más devizában, illetve bitcoinban külföldi illetékességű, ezáltal a hazai szabályozás alá nem eső P2P oldalakon helyeznek ki kölcsönöket és szednek érte kamatot?
Válasz: A crowdfunding platformokon megjelenő kölcsönt nyújtó magánszemélyek tevékenysége üzletszerű hitel- és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek minősül. A jelenlegi jogszabályi környezetben – lsd. az 1. kérdésre adott válasz is – magánszemély kölcsönnyújtási tevékenységet üzletszerűen nem folytathat, így részére ilyen tevékenység folytatására jegybanki engedély sem adható.
5) Folynak-e jelenleg egyeztetések a jegybank, mint a pénzügyi szektor felügyeleti szerve és az illetékes minisztérium, mint törvényhozó szerv között a P2P hitelezés hazai bevezetéséről, vagy akadályainak elhárításáról? Gondolok itt arra például, hogy eltöröljék, vagy bizonyos keretek közt engedélyezzék a magánszemélyek kamatszedését.
Válasz: A közösségi hitelezés világosan látható nemzetközi terjedése miatt az MNB proaktívan, folyamatosan tekinti át a témát, s a P2P hitelezés során felmerülő kockázatok értékelése alapján alakítja ki módszertani álláspontját a kérdésben. A téma megítéléséhez egyrészt jelezni kell, hogy magának az Európai Bizottságnak is egy friss elemzése a crowdfundingot az EU-szerte erősítendő nem banki finanszírozás fontos forrásaként írja le. Az P2P hitelezés felügyelése kapcsán megtett eddigi uniós tagországi felügyeleti lépések ugyanakkor nem mutatnak egységes kiforrott gyakorlatot, s EU-s szinten sem várható a közeljövőben közös európai szabályozás e szolgáltatásokról.
Nemzetközi felmérések szerint a fogyasztók még a P2P platformok által évek óta lefedett piacokon sincsenek tisztában a közösségi kölcsönök kihelyezésének kockázataival. Ilyennek számít, hogy a P2P hitelezés esetében egyedül a hitelező (magánszemély) viseli lényegében az összes kihelyezési kockázatot. Miközben a jelenleg már működő P2P hitelezési platformoknál a nemfizetési (NPL) ráta gyakorta megegyezik a kis összegű hitelt nyújtó engedélyezett pénzügyi szolgáltatók NPL-rátájával, a P2P hitelezésnél jellemzően nem létezik a hitelek megtérülésére kialakított valamiféle „hitelbiztosítási” garanciarendszer sem. Ráadásul a P2P hitelezés egytermékes szolgáltatás, ami arra már nem ad keretet, hogy a hitelen elszenvedhető veszteséget más termékek jövedelme ellentételezze a hitelező (magánszemély) számára.
A P2P hitelezés fellegvárának számító Egyesült Királyságon kívül földrészünkön ilyen oldalak működnek Ausztriában, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban.
A P2P hitelezés jelentős felfutás előtt áll: a múltbéli hitelkihelyezések dinamikus növekedése láttán a szakmai elemzők az ilyen típusú hitelek egyre nagyobb mértékű elterjedését jósolják a jövőre nézve.
Egyes becslések 2025-re az Egyesült Államokban a hitelkihelyezések egyharmadát már a P2P hitelezésből várják, az Egyesült Királyságban pedig már az állam is nyújtott forrásokat P2P weboldalakon keresztül.
Az alábbi kérdéseket szeretném feltenni Önöknek:
1) Magyarországon továbbra is érvényben van-e az a korábbi hasonló magyar kezdeményezés, a noba.hu működési ideje alatt hivatkozott szabály, mely szerint magánszemélyek nem kérhetnek kamatot a kölcsöneik után?
2) Amennyiben már nem, úgy az MNB adott-e ki engedélyt P2P hitelezéssel foglalkozó cégnek vagy magánszemélynek, egyáltalán szükséges-e ehhez a tevékenységhez MNB engedély?
Válasz: Magyarországon az eddig felmerült esetekre vonatkozóan a jogszabályi keretek nem teszik, tették lehetővé a közösségi (P2P) hitelezés említett formájának – a hitelközvetítő platformon megjelenő magánszemélyek kamat melletti hitelnyújtásának – működését, mivel ezek üzletszerűen végzett pénzügyi szolgáltatásnak minősültek. Ilyen tevékenység végzéséhez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tevékenységi engedélye, vagy (más uniós felügyeleti hatóság meglévő engedélye esetén) regisztrációja szükséges. Ez alapján az MNB nem adott ki ilyen engedélyt.
Részletesebben: pénzügyi szolgáltatás (pl. pénzkölcsön nyújtás, betétgyűjtés, pénzügyi szolgáltatás közvetítése) üzletszerű nyújtása csak az MNB erre vonatkozó tevékenységi engedélyével végezhető a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 3. § (3) bekezdése értelmében. Hogy egy kölcsönnyújtás üzletszerűnek minősül-e, az nem pusztán a kamat függvénye, hanem egyéb tényezők is (az üzletszerű tevékenység valamennyi fogalmi elemének megvalósulása) befolyásolják az üzletszerűség fennállásának körülményeit. Ezért egy adott tevékenység kapcsán az MNB minden esetben egyedileg vizsgálja a fennálló körülményeket, és hogy azok alapján a tevékenység valamelyik pénzügyi szolgáltatásnak (pl. kölcsönnyújtásnak), illetve üzletszerűnek minősül-e.
A Hpt. 3. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi szolgáltatások végzése – így a magánszemélyek különféle platformokon történő kölcsönnyújtása – kizárólag akkor minősül engedélyköteles tevékenységnek, ha azt üzletszerűen nyújtják. A Hpt. 6. § (1) bekezdés 116. pontja alapján üzletszerű tevékenység „az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység”. Egy tevékenység akkor minősül üzletszerűnek, ha a három tényállási elem (nyereségszerzési cél, nyilvánosság, rendszeresség) közül valamennyi megvalósul. Az üzletszerűség elemei továbbá csak együtt, egymásra tekintettel értelmezhetőek.
Az eddig felmerült esetek alapján a befektetők tevékenységük ellenértékeként kamatot, illetve bizonyos esetekben prémiumot kapnak, így tevékenységgel kapcsolatban az „ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett” definíciós elem megállapítható. A kölcsönöket nyújtó személyek oldaláról a crowdfunding platformokon végzett tevékenység pénzügyi szolgáltatást megvalósító pénzkölcsön-nyújtásnak minősülhet. Ezért az ilyen platformot működtető társaság kapcsán nem zárható ki a Hpt. 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése pénzügyi szolgáltatás végzése, ami szintén engedélyköteles tevékenység.
A Hpt. vonatkozó szabályai tehát egyértelműen meghatározzák az engedélyköteles tevékenységek körét. Az üzletszerűség definícióját figyelembe véve a crowdfunding platformokon végzett kamat fejében történő kölcsönnyújtás, mind magánszemélyek, mind pedig gazdasági társaságok esetén engedélyköteles tevékenységnek minősülhet.
3) Mi az MNB álláspontja abban az esetben, ha a P2P hitelezés (magánszemélyként kamatbevételt szedve) bitcoinban történik, melyet a világ egyetlen országában sem ismernek el fizetőeszközként, így Magyarországon sem?
Válasz: Az MNB az elmúlt időszakban folyamatosan hívta fel a fogyasztók figyelmét arra – lsd. a mellékelt sajtóközleményeket – hogy a virtuális fizetési eszközök és rendszerek (így a Bitcoin és a OneCoin) nem tartoznak a jegybank felügyelete alá, azokat az MNB nem engedélyezte vagy regisztrálta, s használatuk rendkívül kockázatos.
http://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2014-evi-sajtokozlemenyek/az-mnb-kockazatosnak-tartja-a-fizetesre-hasznalhato-virtualis-eszkozoket-peldaul-a-bitcoint
http://www.mnb.hu/felugyelet/felugyeleti-keretrendszer/felugyeleti-hirek/hirek-ujdonsagok/sajtokozlemeny-ujabb-kockazatok-a-fizetesre-hasznalhato-virtualis-eszkozok-koreben
4) Mi az MNB álláspontja arról, hogy magyar állampolgárok forintban, vagy más devizában, illetve bitcoinban külföldi illetékességű, ezáltal a hazai szabályozás alá nem eső P2P oldalakon helyeznek ki kölcsönöket és szednek érte kamatot?
Válasz: A crowdfunding platformokon megjelenő kölcsönt nyújtó magánszemélyek tevékenysége üzletszerű hitel- és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek minősül. A jelenlegi jogszabályi környezetben – lsd. az 1. kérdésre adott válasz is – magánszemély kölcsönnyújtási tevékenységet üzletszerűen nem folytathat, így részére ilyen tevékenység folytatására jegybanki engedély sem adható.
5) Folynak-e jelenleg egyeztetések a jegybank, mint a pénzügyi szektor felügyeleti szerve és az illetékes minisztérium, mint törvényhozó szerv között a P2P hitelezés hazai bevezetéséről, vagy akadályainak elhárításáról? Gondolok itt arra például, hogy eltöröljék, vagy bizonyos keretek közt engedélyezzék a magánszemélyek kamatszedését.
Válasz: A közösségi hitelezés világosan látható nemzetközi terjedése miatt az MNB proaktívan, folyamatosan tekinti át a témát, s a P2P hitelezés során felmerülő kockázatok értékelése alapján alakítja ki módszertani álláspontját a kérdésben. A téma megítéléséhez egyrészt jelezni kell, hogy magának az Európai Bizottságnak is egy friss elemzése a crowdfundingot az EU-szerte erősítendő nem banki finanszírozás fontos forrásaként írja le. Az P2P hitelezés felügyelése kapcsán megtett eddigi uniós tagországi felügyeleti lépések ugyanakkor nem mutatnak egységes kiforrott gyakorlatot, s EU-s szinten sem várható a közeljövőben közös európai szabályozás e szolgáltatásokról.
Nemzetközi felmérések szerint a fogyasztók még a P2P platformok által évek óta lefedett piacokon sincsenek tisztában a közösségi kölcsönök kihelyezésének kockázataival. Ilyennek számít, hogy a P2P hitelezés esetében egyedül a hitelező (magánszemély) viseli lényegében az összes kihelyezési kockázatot. Miközben a jelenleg már működő P2P hitelezési platformoknál a nemfizetési (NPL) ráta gyakorta megegyezik a kis összegű hitelt nyújtó engedélyezett pénzügyi szolgáltatók NPL-rátájával, a P2P hitelezésnél jellemzően nem létezik a hitelek megtérülésére kialakított valamiféle „hitelbiztosítási” garanciarendszer sem. Ráadásul a P2P hitelezés egytermékes szolgáltatás, ami arra már nem ad keretet, hogy a hitelen elszenvedhető veszteséget más termékek jövedelme ellentételezze a hitelező (magánszemély) számára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése