Az alábbi blogbejegyzést a NAV 2015. szeptemberében, illetve - megerősítésül - 2015. novemberben a kérdéseimre írt válasza alapján készítettem.
Először jöjjön a lényeg, majd aki kíváncsi a részletekre is, az alatta elolvashatja a teljes levelezést is az adóhivatallal.
A HYIP programokba fektetett pénzed nyereségének (tehát a teljes bevételedből levonva a befektetett pénzedet) 78 százaléka után 2016. január
1-től a 15 százalékos személyi jövedelemadót, valamit a 27
százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni minden negyedév végét követő hónap 12-éig az '53-as bevallásban, azaz a nyereséged után 32,76 százalék az adóteher.
Példa: befektettél HYIP programokba 100 ezer forintot, kaptál 120 ezer forintot, ekkor a különbség, azaz a 20 ezer forint után, pontosabban annak 78 százaléka után fizetsz 15+27=42 százalékot. A 78 százalék 42 százaléka 32,76 százalék, azaz 6.552 forint. Gyakorlatilag a HYIP pénzedből az adókötelezettség a nyereséged egyharmada kerekítve.
- Amennyiben a bevételed forintban kiveszed, akkor a kézhez kapott forint után kell kiszámolni az összeget, levonva belőle a befektetésed értékét.
- Ha nem veszed ki, hanem visszaforgatod (újra befekteted), vagy csak egyszerűen a bitcoin pénztárcában hagyod, akkor pedig az előző hó 15-i MNB euró árfolyammal számolva kell kikalkulálni a nyereséged forintban és ebből levonva a befektetésed értékét, áll elő a nyereség, ami után a 32,76 százalékot fizeted. Természetesen az így leadózott pénzt később már adómentesen válthatod át forintra, kivéve, ha árfolyamnyereséget érsz el, mert akkor azt még pluszban be kell vallani a forintra átváltást követően. (Mindaddig, amíg a pénzed bitcoinban van, addig nem kell törődni az árfolyamnyereséggel vagy veszteséggel.)
- Ebből következik, hogy mindaddig, amíg a hozamokból nem értél el legalább annyi forintot átszámítva, mint amennyit beletettél a saját pénzedből, a bevételed után nem kell adóznod, akkor sem, ha kiveszed, és akkor sem, ha visszaforgatod. Ha viszont visszaforgatod, az ismét befektetésnek számít, tehát annak erejéig ismét nem kell adózod! Ezért célszerű havonta egyszer befektetni a hónap végén az addig megtermelt hozamokból, hogy ez könnyen átlátható legyen. Az adóköteles és a befektetés erejéig adómentes pénzeidre pedig találj ki valamilyen átlátható saját nyilvántartást!
Az MNB euró-forint árfolyamát itt látod: http://www.mnb.hu/arfolyam-lekerdezes
Onnan az eurót bitcoinra az alábbi oldalon tudod átváltani, az előző hó 15-i záró árfolyam alapján. Csak tartsd oda az egeret a kívánt naphoz, és a táblázat felett látod az euró/bitcoin árfolyamot:
 |
| Az Xe.com euró/bitcoin árfolyamgrafikonja. Piros ellipszisekkel jeleztem a lényeget. |
Akinek a fenti válasz nem volt elég, az a teljes levelezést elolvashatja az alábbiakban. Dőlt betűkkel az én leveleim, álló betűkkel az adóhivatal válasza olvasható.
Tisztelt Nemzeti Adó és Vámhivatal!
Bitcoinban megtermelt jövedelem adózásával kapcsolatban érdeklődöm. A kérdéseimet megpróbálom pontokba szedni az áttekinthetőség érdekében.
1) Amennyiben valaki magánszemélyként egy külföldi, internetes honlapon keresztül pénzt fektet be bitcoinban - mely a világ egyetlen államában sem törvényes fizetőeszköz -, akkor az így esetlegesen realizált nyereség hogyan adózik:
1a) csak a 16 százalékos, külföldi jövedelem utáni SZJA-t kell utána megfizetni, vagy egyéb közterheket is?
1b) milyen adókat kell fizetni akkor, ha a bitcoinba fektető nem magánszemély, hanem egy vállalkozás?
1c) mikor áll be az adófizetési kötelezettség: a bitcoinban megkapott nyereség utáni adót egyből át kell-e váltani forintra, és be kell-e fizetni, ahogy az belföldön a forrásadó esetében történik (a bitcoinos befektetések esetében a kifizető semmi ilyet nem von le, szerintem még olyan államban sem, ahol kéne), vagy továbbra is bitcoinban tartva a pénzt, tetszőlegesen újra befektethető a nyereség is, és csak a forintra (vagy egyéb törvényes fizetőeszközre) történő visszaváltáskor kell megfizetni az adót, tehát amikor a befektető realizálta a nyereséget?
A válaszhoz fontos adalék, hogy a bitcoin árfolyama a törvényes fizetőeszközökhöz képest rendkívül hektikusan is változhat, hiszen - törvényes fizetőeszköz híján - nincsenek meg azok a szabályozói eszközök, beavatkozási lehetőségek, melyekkel az árfolyam befolyásolható. Vagyis pl. a forintban mért befektetés értéke jelentősen csökkenhet vagy nőhet is a befektetés időszaka alatt, illetve el is veszhet, ezáltal a bitcoin alapú befektetés rendkívül magas kockázatot képvisel.
(A kérdések során feltételezem, hogy a bitcoinba történő befektetés megvásárlása is a befektető törvényes fizetőeszközéből történik, tehát nem bitcoinban kapja a fizetését.)
Válaszukat várom és tisztelettel köszönöm!
Üdvözlettel:
XXX
Bitcoinban megtermelt jövedelem adózásával kapcsolatban érdeklődöm. A kérdéseimet megpróbálom pontokba szedni az áttekinthetőség érdekében.
1) Amennyiben valaki magánszemélyként egy külföldi, internetes honlapon keresztül pénzt fektet be bitcoinban - mely a világ egyetlen államában sem törvényes fizetőeszköz -, akkor az így esetlegesen realizált nyereség hogyan adózik:
1a) csak a 16 százalékos, külföldi jövedelem utáni SZJA-t kell utána megfizetni, vagy egyéb közterheket is?
1b) milyen adókat kell fizetni akkor, ha a bitcoinba fektető nem magánszemély, hanem egy vállalkozás?
1c) mikor áll be az adófizetési kötelezettség: a bitcoinban megkapott nyereség utáni adót egyből át kell-e váltani forintra, és be kell-e fizetni, ahogy az belföldön a forrásadó esetében történik (a bitcoinos befektetések esetében a kifizető semmi ilyet nem von le, szerintem még olyan államban sem, ahol kéne), vagy továbbra is bitcoinban tartva a pénzt, tetszőlegesen újra befektethető a nyereség is, és csak a forintra (vagy egyéb törvényes fizetőeszközre) történő visszaváltáskor kell megfizetni az adót, tehát amikor a befektető realizálta a nyereséget?
A válaszhoz fontos adalék, hogy a bitcoin árfolyama a törvényes fizetőeszközökhöz képest rendkívül hektikusan is változhat, hiszen - törvényes fizetőeszköz híján - nincsenek meg azok a szabályozói eszközök, beavatkozási lehetőségek, melyekkel az árfolyam befolyásolható. Vagyis pl. a forintban mért befektetés értéke jelentősen csökkenhet vagy nőhet is a befektetés időszaka alatt, illetve el is veszhet, ezáltal a bitcoin alapú befektetés rendkívül magas kockázatot képvisel.
(A kérdések során feltételezem, hogy a bitcoinba történő befektetés megvásárlása is a befektető törvényes fizetőeszközéből történik, tehát nem bitcoinban kapja a fizetését.)
Válaszukat várom és tisztelettel köszönöm!
Üdvözlettel:
XXX
_______________________________________________
Tisztelt Ügyfelünk!
A Hivatalunkhoz e-mailben érkezett levelére az alábbiakról tájékoztatjuk.
1. BITCOIN BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS ÜGYLET
A bitcoin – figyelemmel a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti hatóság honlapján megjelent sajtóközleményre – nem más, mint egy fizetésre használható virtuális eszköz, melynek kibocsátója nincs, így az ilyen eszköz nem tartozik egyetlen állam hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem. Bitcoinhoz ún. „bányászat” révén vagy a bitcoin devizával (például dollár, euró) történő megvásárlásával lehet hozzájutni.
Kis számú online kereskedő, szolgáltató pedig a bitcoint áruért, szolgáltatásért cserébe ellenértékként is elfogadhatja.
A levelében felvetett kérdések azon befektetésekből származó nyereség adózására vonatkozik, amelyben a bitcoint a devizával (például dollár, euró) vásárolják meg, amely ügyletben feltehetőleg a bitcoin visszaváltása, beváltása is devizára történik, így az alábbiakban válaszunkat erre az esetre szűkítve adjuk meg.
1.1. Ha a bitcoinba befektető személy magánszemély:
A külföldről származó jövedelmek kapcsán figyelemmel kell lenni az Szja tv-nek a 2. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakra is. E szerint a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
Mindezekből következik, hogy amikor az adózásra vonatkozóan hatályos nemzetközi egyezmény létezik, először az abban foglaltakból kell kiindulni, és a hazai szabályozás alkalmazása csak akkor történhet, ha az egyezmény szerint magyarországi adóztatásnak van helye. A jövedelmek adóztatásához kapcsolódó nemzetközi szerződések olyan kétoldalú megállapodások, amelyek alapvetően azonos elvek szerint határozzák meg az adóalanyok jogállását (illetőségét), a jellemző jövedelemtípusok szerint az adóztatás helyét (forrás állam vagy illetőség szerinti állam), és rögzítik, hogy az egyik szerződő állam (az illetőség szerinti állam) miként biztosítja a másik államban adóköteles jövedelem ismételt adóztatásának elkerülését.
Az adóegyezményekben külön cikk foglalkozik azokkal a jövedelmekkel, amelyeket az egyéb cikkek kifejezetten nem említenek. Ezek a jövedelmek, bárhol keletkezzenek is, kizárólag abban a szerződő államban adóztathatók, ahol a magánszemély belföldi illetőségű.
Az Szja tv. 2. § (6) bekezdése szerint a Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni.
Ebből adódóan a magyar illetőségű magánszemélynek a külföldi, internetes honlapon történő bitcoinnal történő befektetés nyeresége adókötelezettségét az Szja tv. rendelkezései szerint kell megállapítani.
A befektetési célból megvásárolt bitcoin későbbi devizára (például dollárra) történő átváltása, beváltása során elért bevétel a magánszemély összevont adóalapba tartozó, egyéb jövedelmeként adóköteles az Szja tv. 28. §-a szerint, azzal, hogy - a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve - a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Vagyis a keletkezett nyereség után kell az adókötelezettséget teljesíteni.
Az Szja tv. 9. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a bevétel megszerzésének időpontja
- az a) pont szerint pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette) vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták.
- a g) pont szerint az a)-f) pontban nem említett esetben az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult.
Kérdésként merült fel a levelében, hogy ha a bitcoinban tartott pénzeszköz „nyereségét” tetszőlegesen újra befektetik, akkor mikor keletkezik az adókötelezettség. A befektetés újbóli befektetése álláspontunk szerint rendelkezési jogosultságot teremt, ezért a fenti rendelkezés értelmében a keletkezett „nyereség” bevételként megszerzettnek minősül.
Az Szja tv. meghatározza, hogy a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. A nem pénzben megszerzett vagyoni érték – mint például a bitcoin – esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke. A bitcoin esetén szokásos piaci értéknek lehet tekinteni a megszerzés időpontjára megállapított valamely törvényes fizetőeszközben közölt átváltási árfolyamot. [Szja tv. 5. § (1), (4) bekezdés]
Az Szja tv. 5. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.
Az Szja tv. 6. §-a szerint „(1) A külföldi pénznemről történő átszámításhoz a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel
a) bevétel esetében - ha e törvény másként nem rendelkezik - a bevételszerzés időpontjában,
b) kiadás esetében a teljesítés időpontjában
c) […]
d) értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján,
e) a d) pontban nem említett pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén - az a)-b) pont rendelkezésétől függetlenül - az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában,
f) […]
(2) […]
(3) Az (1) bekezdés és az 5. § (7) bekezdésének rendelkezésétől eltérően, ha a magánszemély a bevételt külföldi pénznemben szerezte, vagy ha a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, és
a) az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban említett esetekben rendelkezik az ott meghatározott időpontot - a külföldi pénz eladása esetén - követő 15 napon, illetve - külföldi pénz vétele esetén - megelőző 15 napon belül pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére kiállított bizonylattal, a figyelembe vett árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz;
b) a külföldi pénz eladása/vétele az (1) bekezdés d)-e) pontjai szerinti ügyletben történt, a forintra történő átszámításra az ügyletben alkalmazott árfolyamot kell figyelembe venni.
(4) Külföldi pénznemben keletkezett bevétel, valamint külföldi pénznemben teljesített kiadás esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjának, valamint az 5. § (7) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően
a) - ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik - a kifizető az adóelőleg megállapításához,
b) a magánszemély - választása szerint - az adóelőleg, adó megállapításához
a bevétel, illetve a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza.”
Tekintettel arra, hogy a bitcoin külföldi internetes honlapon kerül befektetésre, mely sem az Szja tv. 3. § 81. pont, illetve sem az Art. 178. § 18. pontja alapján nem tekinthető kifizetőnek, így az Szja tv. 46. § (9)-(10) bekezdései szerint, ha a bevétel nem kifizetőtől származik, az adóelőleg megállapítására, megfizetésére a magánszemély köteles a negyedévet követő hónap 12. napjáig. Azonban nem kell adóelőleget fizetnie, mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot. A magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában negyedéves bontásban - a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként - vallja be azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére a negyedévben maga köteles.
Az Szja tv. 47. § (2) bekezdése szerint az adóelőleg alapja ez esetben a bevétel teljes összege (az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem). Ugyanezen § (5) bekezdése szerint a (2) bekezdés alkalmazásában, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek a bevételből a bekezdés rendelkezése szerint megállapított rész 78 százaléka minősül.
Az Szja tv. 29. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.
Az adó, adóelőleg mértéke az adóalap 16 százaléka, a 2016. január 1-től megszerzett jövedelmek tekintetében 15 százaléka. [Szja tv. 8. § (1) bekezdés]
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 3. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a kifizető, - kifizető hiányában vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után.
Az Eho tv. 11. § (8) bekezdése szerint az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg, a negyedévet követő hónap 12. napjáig állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni.
Összegezve a fentieket: A magánszemély által bitcoinban szerzett nyeresége összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles, ezért a jövedelmet szerző magánszemélyt terheli az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után (vagyis a jövedelem 78 százaléka után) a 16 (2016. január 1-től a 15) százalékos személyi jövedelemadó (adóelőleg), valamint a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége is.
1.2. Ha a bitcoinba befektető személy társasági adóalany:
E kérdéskörben szakmai egyeztetés van folyamatban, melynek eredményéről annak lezárulta után soron kívül tájékoztatni fogjuk.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága
Tájékoztatási Főosztály
_______________________________________________
A Hivatalunkhoz e-mailben érkezett levelére az alábbiakról tájékoztatjuk.
1. BITCOIN BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS ÜGYLET
A bitcoin – figyelemmel a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti hatóság honlapján megjelent sajtóközleményre – nem más, mint egy fizetésre használható virtuális eszköz, melynek kibocsátója nincs, így az ilyen eszköz nem tartozik egyetlen állam hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem. Bitcoinhoz ún. „bányászat” révén vagy a bitcoin devizával (például dollár, euró) történő megvásárlásával lehet hozzájutni.
Kis számú online kereskedő, szolgáltató pedig a bitcoint áruért, szolgáltatásért cserébe ellenértékként is elfogadhatja.
A levelében felvetett kérdések azon befektetésekből származó nyereség adózására vonatkozik, amelyben a bitcoint a devizával (például dollár, euró) vásárolják meg, amely ügyletben feltehetőleg a bitcoin visszaváltása, beváltása is devizára történik, így az alábbiakban válaszunkat erre az esetre szűkítve adjuk meg.
1.1. Ha a bitcoinba befektető személy magánszemély:
A külföldről származó jövedelmek kapcsán figyelemmel kell lenni az Szja tv-nek a 2. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakra is. E szerint a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
Mindezekből következik, hogy amikor az adózásra vonatkozóan hatályos nemzetközi egyezmény létezik, először az abban foglaltakból kell kiindulni, és a hazai szabályozás alkalmazása csak akkor történhet, ha az egyezmény szerint magyarországi adóztatásnak van helye. A jövedelmek adóztatásához kapcsolódó nemzetközi szerződések olyan kétoldalú megállapodások, amelyek alapvetően azonos elvek szerint határozzák meg az adóalanyok jogállását (illetőségét), a jellemző jövedelemtípusok szerint az adóztatás helyét (forrás állam vagy illetőség szerinti állam), és rögzítik, hogy az egyik szerződő állam (az illetőség szerinti állam) miként biztosítja a másik államban adóköteles jövedelem ismételt adóztatásának elkerülését.
Az adóegyezményekben külön cikk foglalkozik azokkal a jövedelmekkel, amelyeket az egyéb cikkek kifejezetten nem említenek. Ezek a jövedelmek, bárhol keletkezzenek is, kizárólag abban a szerződő államban adóztathatók, ahol a magánszemély belföldi illetőségű.
Az Szja tv. 2. § (6) bekezdése szerint a Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni.
Ebből adódóan a magyar illetőségű magánszemélynek a külföldi, internetes honlapon történő bitcoinnal történő befektetés nyeresége adókötelezettségét az Szja tv. rendelkezései szerint kell megállapítani.
A befektetési célból megvásárolt bitcoin későbbi devizára (például dollárra) történő átváltása, beváltása során elért bevétel a magánszemély összevont adóalapba tartozó, egyéb jövedelmeként adóköteles az Szja tv. 28. §-a szerint, azzal, hogy - a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve - a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Vagyis a keletkezett nyereség után kell az adókötelezettséget teljesíteni.
Az Szja tv. 9. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a bevétel megszerzésének időpontja
- az a) pont szerint pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette) vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták.
- a g) pont szerint az a)-f) pontban nem említett esetben az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult.
Kérdésként merült fel a levelében, hogy ha a bitcoinban tartott pénzeszköz „nyereségét” tetszőlegesen újra befektetik, akkor mikor keletkezik az adókötelezettség. A befektetés újbóli befektetése álláspontunk szerint rendelkezési jogosultságot teremt, ezért a fenti rendelkezés értelmében a keletkezett „nyereség” bevételként megszerzettnek minősül.
Az Szja tv. meghatározza, hogy a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni. A nem pénzben megszerzett vagyoni érték – mint például a bitcoin – esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke. A bitcoin esetén szokásos piaci értéknek lehet tekinteni a megszerzés időpontjára megállapított valamely törvényes fizetőeszközben közölt átváltási árfolyamot. [Szja tv. 5. § (1), (4) bekezdés]
Az Szja tv. 5. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.
Az Szja tv. 6. §-a szerint „(1) A külföldi pénznemről történő átszámításhoz a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel
a) bevétel esetében - ha e törvény másként nem rendelkezik - a bevételszerzés időpontjában,
b) kiadás esetében a teljesítés időpontjában
c) […]
d) értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján,
e) a d) pontban nem említett pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén - az a)-b) pont rendelkezésétől függetlenül - az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában,
f) […]
(2) […]
(3) Az (1) bekezdés és az 5. § (7) bekezdésének rendelkezésétől eltérően, ha a magánszemély a bevételt külföldi pénznemben szerezte, vagy ha a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, és
a) az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban említett esetekben rendelkezik az ott meghatározott időpontot - a külföldi pénz eladása esetén - követő 15 napon, illetve - külföldi pénz vétele esetén - megelőző 15 napon belül pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére kiállított bizonylattal, a figyelembe vett árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz;
b) a külföldi pénz eladása/vétele az (1) bekezdés d)-e) pontjai szerinti ügyletben történt, a forintra történő átszámításra az ügyletben alkalmazott árfolyamot kell figyelembe venni.
(4) Külföldi pénznemben keletkezett bevétel, valamint külföldi pénznemben teljesített kiadás esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjának, valamint az 5. § (7) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően
a) - ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik - a kifizető az adóelőleg megállapításához,
b) a magánszemély - választása szerint - az adóelőleg, adó megállapításához
a bevétel, illetve a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza.”
Tekintettel arra, hogy a bitcoin külföldi internetes honlapon kerül befektetésre, mely sem az Szja tv. 3. § 81. pont, illetve sem az Art. 178. § 18. pontja alapján nem tekinthető kifizetőnek, így az Szja tv. 46. § (9)-(10) bekezdései szerint, ha a bevétel nem kifizetőtől származik, az adóelőleg megállapítására, megfizetésére a magánszemély köteles a negyedévet követő hónap 12. napjáig. Azonban nem kell adóelőleget fizetnie, mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot. A magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában negyedéves bontásban - a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként - vallja be azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére a negyedévben maga köteles.
Az Szja tv. 47. § (2) bekezdése szerint az adóelőleg alapja ez esetben a bevétel teljes összege (az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem). Ugyanezen § (5) bekezdése szerint a (2) bekezdés alkalmazásában, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek a bevételből a bekezdés rendelkezése szerint megállapított rész 78 százaléka minősül.
Az Szja tv. 29. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.
Az adó, adóelőleg mértéke az adóalap 16 százaléka, a 2016. január 1-től megszerzett jövedelmek tekintetében 15 százaléka. [Szja tv. 8. § (1) bekezdés]
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 3. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a kifizető, - kifizető hiányában vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után.
Az Eho tv. 11. § (8) bekezdése szerint az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg, a negyedévet követő hónap 12. napjáig állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni.
Összegezve a fentieket: A magánszemély által bitcoinban szerzett nyeresége összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles, ezért a jövedelmet szerző magánszemélyt terheli az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után (vagyis a jövedelem 78 százaléka után) a 16 (2016. január 1-től a 15) százalékos személyi jövedelemadó (adóelőleg), valamint a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége is.
1.2. Ha a bitcoinba befektető személy társasági adóalany:
E kérdéskörben szakmai egyeztetés van folyamatban, melynek eredményéről annak lezárulta után soron kívül tájékoztatni fogjuk.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága
Tájékoztatási Főosztály
_______________________________________________
Tisztelt Nemzeti Adó és Vámhivatal!
[...]
[...]
Maradt azonban pár értelmező kérdésem még, melyet remélhetőleg gyorsan meg fognak tudni válaszolni [...]
1. A BITCOIN BEFEKTETÉS fejezethez:
a) kérem, szíveskedjenek tájékoztatást adni arról is, ha a bitcoinban megtermelt jövedelem nem pénzeszközök bitcoinra történő átváltásából, majd annak befektetéséből, hanem ún. "bitcoin bányászatból" származik, akkor is az Önök által leírt mértékű adókötelezettség (jövedelem 78%-a utáni 16+27 százalék) terheli-e a kifizetést, vagy itt más szabályok érvényesek?
b) Önök írják: "A befektetés újbóli befektetése álláspontunk szerint rendelkezési jogosultságot teremt, ezért a fenti rendelkezés értelmében a keletkezett "nyereség" bevételként megszerzettnek minősül." Tekintettel arra, hogy a fizetendő adó - a forrásadótól eltérően, amit a rendelkezés pillanatában azonnal le is von a kifizető - az általam felvázolt esetben a bevallási időszak végén áll elő a bevételek és a kiadások különbözeteként, ezért a nyereség újbóli befektetése teljes egészében kiadásnak minősül, és a bevételek és a kiadások eredményeképpen adókötelezettség nem önmagában a nyereség után, hanem kizárólag abban az esetben keletkezik, ha a bevallási időszak összbevétele már meghaladja az összkiadásokat.
c) a válaszuk 1.2. pontjában ígéretet tettek arra, hogy az alábbi formájú adózás: "Ha a bitcoinba befektető személy társasági adóalany" kérdésében "szakmai egyeztetés van folyamatban, melynek eredményéről annak lezárulta után soron kívül tájékoztatni fogjuk."
Ezt külön köszönöm és érdeklődéssel várom továbbra is!
Még egyszer köszönöm az alapos válaszukat! Jó munkát kívánok!
Üdvözlettel:
XXX
Tisztelt Ügyfelünk!
A korábbi XXX e-iktatószámú válaszlevelünk értelmezésével kapcsolatban felmerült, illetve az újonnan feltett kérdéseire az alábbiakban tájékoztatjuk.
1. A bitcoinnal kapcsolatos kérdéseire az alábbiakról tájékoztatjuk.
a) Ha a magánszemély szoftver felhasználásával, ún. bitcoin bányászat révén jut bitcoinhoz, akkor az Szja tv. szerinti önálló tevékenységből származó jövedelmet szerez és ennek megfelelően köteles az adófizetési kötelezettséget teljesíteni.
A bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható
- az e törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt - a 3. számú melléklet rendelkezései szerint - elismert költség (tételes költségelszámolás), igazolás nélkül elismert költség, valamint a tárgyi eszközök beruházási költségének átalány-értékcsökkenése, vagy
- az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad).
Az összevont adóalap adóját adóelőlegként kell megfizetni. Tekintettel arra, hogy a jövedelem külföldi személytől származik, aki (amely) nem minősül az Szja tv. alkalmazásában kifizetőnek, így adóelőleg fizetésére a magánszemély lesz kötelezett. Az adóelőleget a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie, azonban nem kell adóelőleget fizetni, mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot. Az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített (’53-as) bevallásában negyedéves bontásban - a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként – kell majd bevallani azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére a negyedévben a magánszemély köteles. [Szja tv. 46. § (1), (9)-(10) bekezdés]
Az Szja tv. 47. § (2)-(3) bekezdése szerint az adóelőleg alapja a magánszemély döntése szerinti költség, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad (az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem).
Az adó, adóelőleg mértéke az adóalap, adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem után 16 százalék (2016. január 1-től a 15 százalék) az Szja tv. 8. § (1) bekezdés szerint.
Ebben az esetben azonban sem az adó, sem az adóelőleg alapjának megállapításánál a 78 százalékos szabály nem alkalmazható, mivel az egészségügyi hozzájárulás összegét a tételes költségelszámolás esetén költségként lehet érvényesíteni, a 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén pedig valamennyi felmerülő költséget elszámoltnak kell tekinteni.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 3. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a kifizető, - kifizető hiányában vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után.
Az Eho tv. 11. § (8) bekezdése szerint az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg, a negyedévet követő hónap 12. napjáig állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni.
Megjegyezzük, hogy nem kapcsolódik adóelőleg, illetve egészségügyi hozzájárulás előleg fizetési kötelezettség azon jövedelem után, amely olyan államból származik, amely állammal nincs Magyarországnak kettős adóztatást elkerülő egyezménye. Ez esetben az adóalapját képező jövedelem utáni adót és egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallás benyújtására előírt határidőig kell megállapítani és bevallani, valamint ugyanezen határidőig kell azt megfizetni.
b) Sajnos a befektetési céllal vásárolt bitcoinnal kapcsolatos ügyletet nem fejtette ki részletesen a levelében, így általános jelleggel tudtunk csak tájékoztatást adni. Ellenben a levelében említettekkel, miszerint – „Tekintettel arra, hogy a fizetendő adó - a forrásadótól eltérően, amit a rendelkezés pillanatában azonnal le is von a kifizető - az általam felvázolt esetben a bevallási időszak végén áll elő a bevételek és a kiadások különbözeteként, ezért a nyereség újbóli befektetése teljes egészében kiadásnak minősül, és a bevételek és a kiadások eredményeképpen adókötelezettség nem önmagában a nyereség után, hanem kizárólag abban az esetben keletkezik, ha a bevallási időszak összbevétele már meghaladja az összkiadásokat.” – nem értünk egyet.
Mint arra az előző válaszlevelünkben utaltunk is „[…] ha a bitcoinban tartott pénzeszköz „nyereségét” tetszőlegesen újra befektetik, akkor […] A befektetés újbóli befektetése álláspontunk szerint rendelkezési jogosultságot teremt, ezért a fenti rendelkezés értelmében a keletkezett „nyereség” bevételként megszerzettnek minősül.”
Ezt kiegészítve tájékoztatjuk, hogy ha arról van szó, hogy a befektetett bitcoin „árfolyama” a befektetés lejártakor több, mint a befektetés megkezdésekor, de a bitcoin visszaváltására/beváltására nem kerül sor, hanem azt újból befektetik, akkor az így keletkezett, de nem realizált árfolyamnyereséget nem kell adókötelezettség alá vonni. Ekkor az adókötelezettség akkor keletkezik, ha a bitcoin ténylegesen visszaváltásra/beváltásra kerül. Az adóéven belül így keletkezett nyereséggel szemben azonban a keletkezett veszteséget nem lehet csökkenteni.
Amennyiben a befektetésnek realizált „nyeresége”, azaz hozama keletkezik – például a magánszemély újabb bitcoin(ok)hoz jut –, mellyel rendelkezni jogosult (azaz azt visszaválthatja devizára, vagy azt be is fektetheti), akkor a rendelkezési jogosultság napjára kell a nyereségként/hozamként kapott vagyoni érték – például bitcoin(ok) – után az adókötelezettséget meghatározni.
c) Szakmai felettes szervünk (NAV Központi Hivatala Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztálya) értesítette Főigazgatóságunkat, hogy a bitcoinból származó nyereség társasági adózásával összefüggő kérdését felterjesztették a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. Az egyeztetés lezárultát követően haladéktalanul tájékoztatást adnak a kialakított álláspontjukról, melyről értesíteni fogjuk.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága
Tájékoztatási Főosztály
Update: később megérkezett a válasz arra a kérdésemre is, hogy céges befektetésként hogyan adózik a HYIP programok által bitcoinban megtermelt jövedelem. Erről itt olvashatsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése